Megvan még az elmetérképünk a jelen időkről? Mert ha igen, akkor most lássuk az utolsó igeidőt: a present perfect continuous -t.

Azt kell tudnunk erről az igeidőről, hogy az angol akkor használja, ha

1. a cselekvés a múlt egy ismert vagy ismeretlen pillanatától folyamatosan tart a jelenig, és valószínűleg folytatódni is fog. Ez így leírva nagyon szép, de nézzük meg példamondattal is. Tipikus példamondatot adok, amit nagyon valószínű, hogy használni is fogsz:

How long / since when have you been learning English? Mióta tanulsz angolul?

I have been learning English for 5 years. 5 éve tanulok angolul.

vagy

I have been learning English since 2008. 2008 óta tanulok angolul.

Fontos még megjegyezni, hogy összetett igéknél, mellékneveknél és foglalkozásoknál ez az igeidő nem használható, helyette present perfect kell. Például:

to be in love, to be married, to be engaged, to be happy, to be a teacher

I have been a teacher for 10 years. Tíz éve vagyok tanár.

2. olyan cselekvést akarunk elmesélni, ami a múltban kezdődött, a beszéd pillanatában is tart, és magyarázatot ad valamire:

A: What a lovely smell! - Micsoda illat!

B: Yes, I've been baking a cake. - Igen, tortát sütök.

Ha ez eddig oké, akkor nézzünk néhány fordítandó mondatot:
 

A lányom három éve tanul hegedülni.

Tegnap óta csak rád gondolok.

Miért piros a szemed? Hagymát pucoltam.

Hat éve házasok.

Már öt perce szól a telefonod.

Két órája alszik.

Mióta laktok itt?

Már egy hete csak a mamára gondolok.

Fáradtnak látszol. Mert füvet nyírtam.

Órák óta azt az egy halat eszi.

A következő hétfői hangolóban a since és for különbségéről beszélünk majd.

A present perfect-nél maradva, nézzük a mondatfordításokat:

1. Még nem írtam meg a házi feladatomat.

2. Láttad már a legújabb Mission Impossible-t?

3. Épp most ment haza.

4. Már megvettem a szülinapi ajándékát.

5. Ezer éve nem láttalak.

6. Kati eltörte a lábát.

7. Még nem vasaltam ki az ingedet.

8. Feladtad a levelemet?

9. Épp most beszéltem vele telefonon.

10. A szomszédok vettek egy új autót.

Elemezd akkor a következő mondatokat. Vajon mit akarnak az angolok kifejezni ezekkel:

1. I have eaten two apples today.

2. We have already seen this film.

3. She hasn't read Romeo and Juliet yet.

4. Have you ever spoken to an English person?

5. They have already travelled round the Earth.

6. I haven't done my homework yet.

7. He has just gone out.

8. Have you ever met a film star?

9. They have been to the cinema three times this month.

10. The film has just started.

Nézzük végre a befejezett jelen funkcióit:

Akkor használod, ha

1. élményt, tapasztalatot mesélsz el, valamit, ami a múltban történt, és nem az a fontos, hogy mikor, hanem a hatása a jelenre

I have already eaten Chinese food. - Ettem már kínai kaját.

2. a cselekvés, amit elmesélsz, már megtörtént

I have already been to England. - Jártam már Angliában.

3. még nem történt meg, de megtörténhet

I haven't been to America yet. - Még nem jártam Amerikában.

4. ha rákérdezünk, hogy megtörtént-e

Have you ever been to Spain? - Jártál már Spanyolországban?

5. a cselekvés a beszéd pillanata előtt nem sokkal zajlott

I have just spoken to him. - Épp most beszéltem vele.

6. a mai napon, ezen a héten, ebben a hónapban, ebben az évben történt, tehát az az idő, amiről szó van, még nem zárult le

I have seen the news twice today. - Ma már kétszer láttam a híradót (és mivel még csak reggel van, a mai nap még nem ért véget, még láthatom is párszor)

Van egy jó módszer, ami megint a vizuális módon tanulókról jutott eszembe, de persze nemcsak ők vehetik hasznát. Ez az elmetérkép. Már írtam róla, hogy agyunk két fele más-más funkciókért felel.

Jobb agyféltekés tulajdonságok:

Zene, ritmus, színek, érzések, képzelet

Bal agyféltekés tulajdonságok:

Számok, logika, sorrendiség, írott szöveg, nyelvek

Ebből már láthatjátok, hogy a hagyományos jegyzetek (fentről lefelé, balról jobbra, nyomtatott szavakkal, szigorú renddel) csak a bal agyféltekés tulajdonságainkat használják. De mit csinál eközben a jobb agyféltekénk? Unatkozik, elfoglalja magát, és zavarja a bal agyféltekénket a munkában - elkalandozik, ábrándozik, dúdol, dobolásra készteti az ujjunkat. Nyilvánvalóan sokkal hasznosabb lenne, ha agyunk mindkét felét munkára tudnánk bírni.

Az elmetérkép a bal agyféltekés tulajdonságok mellett (szavak, számok, sorrendiség, logika) felhasználja a jobb agyféltekés tulajdonságainkat is (képek, színek, érzések), és ezáltal hatékonyabb tanulási lehetőséget kínál.

Hogyan készítsünk elmetérképet?

Fordítsuk el a lapot vízszintes irányba! A függőleges irányú lap szintén egy kényszerített módszer, természetes csak akkor lenne, ha a szemeink függőlegesen egymás fölött helyezkednének el. De mivel a szemeink helyzete vízszintes, ezért a látómezőnk is vízszintes kiterjedésű, így a vízszintes formátumú lapot sokkal jobban ki tudjuk használni.

Használjunk egy központi képet kiindulásnak! Agyunk természetes munkája során is így dolgozik: egy központi fogalomhoz (ami általában képileg is megjelenik “lelki szemeink” előtt) kapcsolja hozzá asszociációit.

Kapcsoljunk elágazásokat a központi képhez! Azokat a vázlatpontokat, amelyeket a lapon aláhúzással kiemelnénk, és alá sorakoztatnánk a vázlatpontjainkat, itt tegyük a főbb ágainkra, majd ezeket tovább ágaztatva írjuk fel a részleteket az asszociációink mentén. Ez a forma azért is praktikus, mert míg a hagyományos jegyzetet nagyon nehéz bővíteni, ha már a pontokat leírtuk, az elmetérképbe nagyon egyszerű beszúrni valamit, ha utólag jut eszünkbe.

Használjunk színeket és képeket! Hogy miért? “Mert így szebb”. Az elmetérképre felkerült információk így könnyebben memorizálhatók vagy jobban inspirálják a további munkát, bővebb asszociációra adnak lehetőséget. De ez csupán annak a következménye, hogy agyunknak jobban tetszik a színes, képekkel tűzdelt, mókás ábra, és ezért szívesebben dolgozik vele.

Miért használjunk elmetérképet?

Mert könnyed, természetes, mókás, kreatív, egyedi, hatékony, és rengeteg dologra lehet használni. A korábbi bejegyzésben említett egyszerű jelen igeidőt például valaki így „jegyzetelte le” magának elmetérkép formájában:

Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut

És most jöjjenek a vizuális tanulási stílust kedvelők. Számukra egy jó ábra többet mond ezernyi szónál, hiszen ők leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás során. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a tananyag nem rendelkezik jó ábrával, akkor ajánlott, ha ezt maga a tanuló hozza létre, hiszen a bevésődést már magának az ábrának a megalkotása, az olvasott anyag vizuális rendszerezése is segíti.

Kedvenc nyelvtankönyvemben, Dohár Péter Kis angol nyelvtanjában a szerző mindig ábrákkal szemlélteti egy-egy igeidő legfontosabb funkcióját. Alább például azt láthatod, hogyan mutatja be a nyelvtanulóknak az egyszerű jelen használatát:

„A rajzon látható kis nyilak azt próbálják érzékeltetni, hogy a cselekvés rendszeresen, ismétlődően megy végbe, tehát például minden nap, minden reggel stb.