Elemezd akkor a következő mondatokat. Vajon mit akarnak az angolok kifejezni ezekkel:
1. I have eaten two apples today.
2. We have already seen this film.
3. She hasn't read Romeo and Juliet yet.
4. Have you ever spoken to an English person?
5. They have already travelled round the Earth.
6. I haven't done my homework yet.
7. He has just gone out.
8. Have you ever met a film star?
9. They have been to the cinema three times this month.
10. The film has just started.
Nézzük végre a befejezett jelen funkcióit:
Akkor használod, ha
1. élményt, tapasztalatot mesélsz el, valamit, ami a múltban történt, és nem az a fontos, hogy mikor, hanem a hatása a jelenre
I have already eaten Chinese food. - Ettem már kínai kaját.
2. a cselekvés, amit elmesélsz, már megtörtént
I have already been to England. - Jártam már Angliában.
3. még nem történt meg, de megtörténhet
I haven't been to America yet. - Még nem jártam Amerikában.
4. ha rákérdezünk, hogy megtörtént-e
Have you ever been to Spain? - Jártál már Spanyolországban?
5. a cselekvés a beszéd pillanata előtt nem sokkal zajlott
I have just spoken to him. - Épp most beszéltem vele.
6. a mai napon, ezen a héten, ebben a hónapban, ebben az évben történt, tehát az az idő, amiről szó van, még nem zárult le
I have seen the news twice today. - Ma már kétszer láttam a híradót (és mivel még csak reggel van, a mai nap még nem ért véget, még láthatom is párszor)
Jó módszer az is, ha két igeidőt állítasz párhuzamba egymással, ha megpróbálod összehasonlítani őket. Például, ha az eddig gyakorolt egyszerű és folyamatos jelen áll szemben egymással, melyiket használnád a következő mondatok lefordítására?
1. Minden nap megeszik egy almát.
2. Almát eszik.
3. A kedvenc sorozatomat nézem.
4. Minden este megnézem a kedvenc sorozatomat.
5. Havonta egyszer moziba megyünk.
6. Holnap este moziba megyünk.
7. Miért sír ilyen gyakran?
8. Miért sír?
9. Nem olvasok romantikus regényeket.
10. Nem olvasok, levelet írok.
11. Hogyan jársz dolgozni?
12. Dogozni mész?
13. Nem alszom.
14. Nem alszom hat óránál többet naponta.
Valaki az igeidők megtanulásához, megértéséhez kért tőlem segítséget. Elkezdtem elmetérképet gyártani, íme az első változat:
Ami nagyon fontos, mindenképpen az igeidők funkcióját kell megtanulnod, azt, hogy az angol ember mit akar kifejezni azzal a bizonyos igeidővel, mire használja azt. Egy alkalommal egy funkciót akarj csak megérteni, és arra az egyre fordítgass jellemző példamondatokat. Ha már lefordítottál 20-25 mondatot, utána újabb 20-25 mondatnál kezdd el elemezni, hogy az angolok vajon miért azt az igeidőt használják ebben a konkrét esetben. Így nem szabályokkal lesz tele a fejed, hanem csupa hasznos és használható dologgal.
Egyszerű jelen esetében ilyen mondatokra gondolj:
1. rendszeres, szokásos cselekvéseket írunk le, például a napirendünket
Minden reggel fél hétkor kelek.
Megmosakszom és megfésülöm a hajamat.
Reggelire mindig pirítóst eszek és teát iszom.
Busszal megyek iskolába.
Az órák nyolckor kezdődnek.
Általában hat órám van.
A tanítás fél kettőkor ér véget.
Gyalog megyek haza.
Otthon megebédelek, aztán tanulok a másnapi órákra.
Este hétkor együtt vacsorázik a család.
Vacsora után olvasok, zenét hallgatok, vagy szörfölök az interneten.
Fél 11-kor megyek aludni.
Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut
Van egy jó módszer, ami megint a vizuális módon tanulókról jutott eszembe, de persze nemcsak ők vehetik hasznát. Ez az elmetérkép. Már írtam róla, hogy agyunk két fele más-más funkciókért felel.
Jobb agyféltekés tulajdonságok:
Zene, ritmus, színek, érzések, képzelet
Bal agyféltekés tulajdonságok:
Számok, logika, sorrendiség, írott szöveg, nyelvek
Ebből már láthatjátok, hogy a hagyományos jegyzetek (fentről lefelé, balról jobbra, nyomtatott szavakkal, szigorú renddel) csak a bal agyféltekés tulajdonságainkat használják. De mit csinál eközben a jobb agyféltekénk? Unatkozik, elfoglalja magát, és zavarja a bal agyféltekénket a munkában - elkalandozik, ábrándozik, dúdol, dobolásra készteti az ujjunkat. Nyilvánvalóan sokkal hasznosabb lenne, ha agyunk mindkét felét munkára tudnánk bírni.
Az elmetérkép a bal agyféltekés tulajdonságok mellett (szavak, számok, sorrendiség, logika) felhasználja a jobb agyféltekés tulajdonságainkat is (képek, színek, érzések), és ezáltal hatékonyabb tanulási lehetőséget kínál.
Hogyan készítsünk elmetérképet?
Fordítsuk el a lapot vízszintes irányba! A függőleges irányú lap szintén egy kényszerített módszer, természetes csak akkor lenne, ha a szemeink függőlegesen egymás fölött helyezkednének el. De mivel a szemeink helyzete vízszintes, ezért a látómezőnk is vízszintes kiterjedésű, így a vízszintes formátumú lapot sokkal jobban ki tudjuk használni.
Használjunk egy központi képet kiindulásnak! Agyunk természetes munkája során is így dolgozik: egy központi fogalomhoz (ami általában képileg is megjelenik “lelki szemeink” előtt) kapcsolja hozzá asszociációit.
Kapcsoljunk elágazásokat a központi képhez! Azokat a vázlatpontokat, amelyeket a lapon aláhúzással kiemelnénk, és alá sorakoztatnánk a vázlatpontjainkat, itt tegyük a főbb ágainkra, majd ezeket tovább ágaztatva írjuk fel a részleteket az asszociációink mentén. Ez a forma azért is praktikus, mert míg a hagyományos jegyzetet nagyon nehéz bővíteni, ha már a pontokat leírtuk, az elmetérképbe nagyon egyszerű beszúrni valamit, ha utólag jut eszünkbe.
Használjunk színeket és képeket! Hogy miért? “Mert így szebb”. Az elmetérképre felkerült információk így könnyebben memorizálhatók vagy jobban inspirálják a további munkát, bővebb asszociációra adnak lehetőséget. De ez csupán annak a következménye, hogy agyunknak jobban tetszik a színes, képekkel tűzdelt, mókás ábra, és ezért szívesebben dolgozik vele.
Miért használjunk elmetérképet?
Mert könnyed, természetes, mókás, kreatív, egyedi, hatékony, és rengeteg dologra lehet használni. A korábbi bejegyzésben említett egyszerű jelen igeidőt például valaki így „jegyzetelte le” magának elmetérkép formájában:
Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut