A mozgásos tanulási stílus kedvelői a bevésődést cselekvéssel támasztják alá. A vizuális stílusnál említett rendszerezés, jegyzetelés már ide tartozik, de szintén ennek a kategóriának a tagjai, akik tanulási folyamat során hevesen gesztikulálnak, esetleg fel-alá mászkálnak. Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor reprodukálódnak az ismeret felelevenítésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva). El tudom képzelni például, hogy akinek meg kell tanulnia elmesélni a napirendjét angolul, a tanulás során el is játssza a cselekvéseket, így biztosan mélyebben bevésődnek számára a mondatok, mint szimplán az asztalnál ülve.

Van egy jó módszer, ami megint a vizuális módon tanulókról jutott eszembe, de persze nemcsak ők vehetik hasznát. Ez az elmetérkép. Már írtam róla, hogy agyunk két fele más-más funkciókért felel.

Jobb agyféltekés tulajdonságok:

Zene, ritmus, színek, érzések, képzelet

Bal agyféltekés tulajdonságok:

Számok, logika, sorrendiség, írott szöveg, nyelvek

Ebből már láthatjátok, hogy a hagyományos jegyzetek (fentről lefelé, balról jobbra, nyomtatott szavakkal, szigorú renddel) csak a bal agyféltekés tulajdonságainkat használják. De mit csinál eközben a jobb agyféltekénk? Unatkozik, elfoglalja magát, és zavarja a bal agyféltekénket a munkában - elkalandozik, ábrándozik, dúdol, dobolásra készteti az ujjunkat. Nyilvánvalóan sokkal hasznosabb lenne, ha agyunk mindkét felét munkára tudnánk bírni.

Az elmetérkép a bal agyféltekés tulajdonságok mellett (szavak, számok, sorrendiség, logika) felhasználja a jobb agyféltekés tulajdonságainkat is (képek, színek, érzések), és ezáltal hatékonyabb tanulási lehetőséget kínál.

Hogyan készítsünk elmetérképet?

Fordítsuk el a lapot vízszintes irányba! A függőleges irányú lap szintén egy kényszerített módszer, természetes csak akkor lenne, ha a szemeink függőlegesen egymás fölött helyezkednének el. De mivel a szemeink helyzete vízszintes, ezért a látómezőnk is vízszintes kiterjedésű, így a vízszintes formátumú lapot sokkal jobban ki tudjuk használni.

Használjunk egy központi képet kiindulásnak! Agyunk természetes munkája során is így dolgozik: egy központi fogalomhoz (ami általában képileg is megjelenik “lelki szemeink” előtt) kapcsolja hozzá asszociációit.

Kapcsoljunk elágazásokat a központi képhez! Azokat a vázlatpontokat, amelyeket a lapon aláhúzással kiemelnénk, és alá sorakoztatnánk a vázlatpontjainkat, itt tegyük a főbb ágainkra, majd ezeket tovább ágaztatva írjuk fel a részleteket az asszociációink mentén. Ez a forma azért is praktikus, mert míg a hagyományos jegyzetet nagyon nehéz bővíteni, ha már a pontokat leírtuk, az elmetérképbe nagyon egyszerű beszúrni valamit, ha utólag jut eszünkbe.

Használjunk színeket és képeket! Hogy miért? “Mert így szebb”. Az elmetérképre felkerült információk így könnyebben memorizálhatók vagy jobban inspirálják a további munkát, bővebb asszociációra adnak lehetőséget. De ez csupán annak a következménye, hogy agyunknak jobban tetszik a színes, képekkel tűzdelt, mókás ábra, és ezért szívesebben dolgozik vele.

Miért használjunk elmetérképet?

Mert könnyed, természetes, mókás, kreatív, egyedi, hatékony, és rengeteg dologra lehet használni. A korábbi bejegyzésben említett egyszerű jelen igeidőt például valaki így „jegyzetelte le” magának elmetérkép formájában:

Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut

A Daily Telegraph annak idején publikált egy egyszerű tesztet, amellyel egy csinos női sziluettet bambulva bárki megállapíthatja, hogy agyának inkább jobb-, vagy inkább bal féltekéjét használja. Kipróbálod?

Amennyiben a táncosnőt az óramutatóval megegyező irányban látod forogni, az azt jelenti, hogy az agyad jobb féltekéjét használod többet. A jobb agyfélteke funkciói közé tartozik a művészi tehetség, a zenei hallás, az intuíció, a képzelet, a háromdimenziós alakok, a megérzés, a képzelő erő, a gyakorlati tudás, a vallásos vagy spirituális gondolkozás, a tág perspektívákban történő vizsgálódás.

Ellenkező esetben, ha a táncosnőt az óramutató irányával ellentétes irányban látod forogni, akkor a bal féltekéjét használod többet az agyadnak. A bal agyfélteke funkciói közé tartozik a logikus, tudományos gondolkodás, beszélt és írott nyelv, olvasás, számolási tehetség, az elméleti tudás, logika, részletek megfigyelése, az alapos megértés, rendszeresség, meggyőződés, a stratégiai gondolkodás.

Neked merre forog? Ha erősen koncentrálsz, megfordíthatod a forgás irányát. Próbáld ki, képes vagy rá?

Hámori József nemzetközileg is elismert agykutató szerint bár a jellemzők leírása helyes és a grafikus teszt is látványos, a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb, a domináns jobbos egyébként igen ritka.

A két agyfélteke igazán akkor tudja egymás munkáját segíteni-kiegészíteni, ha agyunkat jól tápláljuk (vitamindús étrend), rendszeresen megtornáztatjuk (agytréning), pihentetjük (relaxálás, meditálás) és kikapcsoljuk (minőségi, megoldó álmot hozó alvás).

És most jöjjenek a vizuális tanulási stílust kedvelők. Számukra egy jó ábra többet mond ezernyi szónál, hiszen ők leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás során. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a tananyag nem rendelkezik jó ábrával, akkor ajánlott, ha ezt maga a tanuló hozza létre, hiszen a bevésődést már magának az ábrának a megalkotása, az olvasott anyag vizuális rendszerezése is segíti.

Kedvenc nyelvtankönyvemben, Dohár Péter Kis angol nyelvtanjában a szerző mindig ábrákkal szemlélteti egy-egy igeidő legfontosabb funkcióját. Alább például azt láthatod, hogyan mutatja be a nyelvtanulóknak az egyszerű jelen használatát:

„A rajzon látható kis nyilak azt próbálják érzékeltetni, hogy a cselekvés rendszeresen, ismétlődően megy végbe, tehát például minden nap, minden reggel stb.

A múltkor az auditív észlelési módot preferálóknak adtam egy példát arra, hogyan könnyíthetik meg egy bizonyos új anyag megtanulását. Természetesen úgy gondolom, nemcsak mások által már elkészített hanganyagok használhatók fel ehhez, amikor tanulsz, Te magad is készíthetsz hangfelvételt bármilyen megtanulandó anyagról.

Egy ismerősömnek például alapfokú nyelvvizsgát kellett tennie. Minthogy a nyelvvizsgán 15 perc alatt meg kell győznöd a vizsgáztatót arról, hogy tudsz az adott szinten angolul beszélni, sokkal könnyebb dolgod van, ha előre felkészülsz a beszédre, mintha az összes mondatot ott helyben kellene megfogalmaznod. A vizsgáztatók pedig szeretik, ha valaki önállóan beszél az első feladatnál, és nem harapófogóval kell kihúzni belőle a mondanivalóját. Alapfeltétel persze, hogy tudd azt is, miről beszélsz, tehát szóról szóra tudd minden szó és kifejezés jelentését. Nálam bevált, ha a cím mellé írtam egy rövid vázlatot magamnak magyarul, ebbe beleírtam, hogy az adott téma esetén miről is akarok beszélni. Így ha belekérdeztek, márpedig biztos, hogy a vizsgáztatók kérdezni is fognak, akkor is tudtam, hogyan folytassam.

Ismerősöm tehát röviden kidolgozta az alapfokú vizsga szóbeli tételeit.

1. TALÁLKOZÁS
2. CSALÁD         
3. LAKÓHELY
4. MUNKA (a vizsgázó foglalkozása, munkája és munkaköre)
5. TANULÁS
6. UTAZÁS VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN
7. UTAZÁS TAXIVAL
8. UTAZÁS AUTÓN
9. UTAZÁS VONATTAL, REPÜLŐGÉPEN, TÁVOLSÁGI BUSSZAL
10. KÜLFÖLDI UTAZÁS
11. POSTA
12. TELEFON
13. SZÁLLODA
14. ÉTTEREM
15. VENDÉGSÉG
16. BEVÁSÁRLÁS
17. MOZIBAN, SZÍNHÁZBAN
18. ORVOSNÁL
19. SPORT
20. IDŐ, IDŐJÁRÁS

Ebben nagy segítségére volt a Padlás Nyelviskola Egy híján húsz című könyve (Horváth Károly írta) illetve az 1000 kérdés 1000 válasz című könyv.

Én átnéztem és kijavítottam a fogalmazásait. Ezután ő diktafonra felmondta a szövegeket, aztán már nem is volt más dolga, mint hogy naponta 1x, 2x, 5x meghallgassa őket. És meg is tette főzés, mosogatás, vasalás, buszra várakozás vagy utazás közben. Ha jól végiggondolod, három különféle módon vitte be a megtanulandó szöveget: először is megfogalmazta és leírta a saját kezével, aztán felmondta a diktafonra, végül pedig a lehető legtöbbször meghallgatta.

Ja, és sikerült is a nyelvvizsgája.

Itt az 50 leggyakoribb rendhagyó ige. A táblázatban megtalálod a három alakot és a magyar jelentést. Nyomtasd ki az igéket, nézd meg a videot és közben olvasd a listát. Így biztosan meg is jegyzed őket.

Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut