A mozgásos tanulási stílus kedvelői a bevésődést cselekvéssel támasztják alá. A vizuális stílusnál említett rendszerezés, jegyzetelés már ide tartozik, de szintén ennek a kategóriának a tagjai, akik tanulási folyamat során hevesen gesztikulálnak, esetleg fel-alá mászkálnak. Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor reprodukálódnak az ismeret felelevenítésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva). El tudom képzelni például, hogy akinek meg kell tanulnia elmesélni a napirendjét angolul, a tanulás során el is játssza a cselekvéseket, így biztosan mélyebben bevésődnek számára a mondatok, mint szimplán az asztalnál ülve.

2011. január 14-én 08:20-kor megszületett kis családunk legifjabb tagja: Dávid.

Van egy jó módszer, ami megint a vizuális módon tanulókról jutott eszembe, de persze nemcsak ők vehetik hasznát. Ez az elmetérkép. Már írtam róla, hogy agyunk két fele más-más funkciókért felel.

Jobb agyféltekés tulajdonságok:

Zene, ritmus, színek, érzések, képzelet

Bal agyféltekés tulajdonságok:

Számok, logika, sorrendiség, írott szöveg, nyelvek

Ebből már láthatjátok, hogy a hagyományos jegyzetek (fentről lefelé, balról jobbra, nyomtatott szavakkal, szigorú renddel) csak a bal agyféltekés tulajdonságainkat használják. De mit csinál eközben a jobb agyféltekénk? Unatkozik, elfoglalja magát, és zavarja a bal agyféltekénket a munkában - elkalandozik, ábrándozik, dúdol, dobolásra készteti az ujjunkat. Nyilvánvalóan sokkal hasznosabb lenne, ha agyunk mindkét felét munkára tudnánk bírni.

Az elmetérkép a bal agyféltekés tulajdonságok mellett (szavak, számok, sorrendiség, logika) felhasználja a jobb agyféltekés tulajdonságainkat is (képek, színek, érzések), és ezáltal hatékonyabb tanulási lehetőséget kínál.

Hogyan készítsünk elmetérképet?

Fordítsuk el a lapot vízszintes irányba! A függőleges irányú lap szintén egy kényszerített módszer, természetes csak akkor lenne, ha a szemeink függőlegesen egymás fölött helyezkednének el. De mivel a szemeink helyzete vízszintes, ezért a látómezőnk is vízszintes kiterjedésű, így a vízszintes formátumú lapot sokkal jobban ki tudjuk használni.

Használjunk egy központi képet kiindulásnak! Agyunk természetes munkája során is így dolgozik: egy központi fogalomhoz (ami általában képileg is megjelenik “lelki szemeink” előtt) kapcsolja hozzá asszociációit.

Kapcsoljunk elágazásokat a központi képhez! Azokat a vázlatpontokat, amelyeket a lapon aláhúzással kiemelnénk, és alá sorakoztatnánk a vázlatpontjainkat, itt tegyük a főbb ágainkra, majd ezeket tovább ágaztatva írjuk fel a részleteket az asszociációink mentén. Ez a forma azért is praktikus, mert míg a hagyományos jegyzetet nagyon nehéz bővíteni, ha már a pontokat leírtuk, az elmetérképbe nagyon egyszerű beszúrni valamit, ha utólag jut eszünkbe.

Használjunk színeket és képeket! Hogy miért? “Mert így szebb”. Az elmetérképre felkerült információk így könnyebben memorizálhatók vagy jobban inspirálják a további munkát, bővebb asszociációra adnak lehetőséget. De ez csupán annak a következménye, hogy agyunknak jobban tetszik a színes, képekkel tűzdelt, mókás ábra, és ezért szívesebben dolgozik vele.

Miért használjunk elmetérképet?

Mert könnyed, természetes, mókás, kreatív, egyedi, hatékony, és rengeteg dologra lehet használni. A korábbi bejegyzésben említett egyszerű jelen igeidőt például valaki így „jegyzetelte le” magának elmetérkép formájában:

Ha a nagy tanulásban egy kis lazítás is kellene: http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut

A Daily Telegraph annak idején publikált egy egyszerű tesztet, amellyel egy csinos női sziluettet bambulva bárki megállapíthatja, hogy agyának inkább jobb-, vagy inkább bal féltekéjét használja. Kipróbálod?

Amennyiben a táncosnőt az óramutatóval megegyező irányban látod forogni, az azt jelenti, hogy az agyad jobb féltekéjét használod többet. A jobb agyfélteke funkciói közé tartozik a művészi tehetség, a zenei hallás, az intuíció, a képzelet, a háromdimenziós alakok, a megérzés, a képzelő erő, a gyakorlati tudás, a vallásos vagy spirituális gondolkozás, a tág perspektívákban történő vizsgálódás.

Ellenkező esetben, ha a táncosnőt az óramutató irányával ellentétes irányban látod forogni, akkor a bal féltekéjét használod többet az agyadnak. A bal agyfélteke funkciói közé tartozik a logikus, tudományos gondolkodás, beszélt és írott nyelv, olvasás, számolási tehetség, az elméleti tudás, logika, részletek megfigyelése, az alapos megértés, rendszeresség, meggyőződés, a stratégiai gondolkodás.

Neked merre forog? Ha erősen koncentrálsz, megfordíthatod a forgás irányát. Próbáld ki, képes vagy rá?

Hámori József nemzetközileg is elismert agykutató szerint bár a jellemzők leírása helyes és a grafikus teszt is látványos, a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb, a domináns jobbos egyébként igen ritka.

A két agyfélteke igazán akkor tudja egymás munkáját segíteni-kiegészíteni, ha agyunkat jól tápláljuk (vitamindús étrend), rendszeresen megtornáztatjuk (agytréning), pihentetjük (relaxálás, meditálás) és kikapcsoljuk (minőségi, megoldó álmot hozó alvás).