Mennyire vagy kreatív?

A következő feladatok megoldásával felmérheted, hogy mennyire vagy kreatív: mennyire tudod használni a fantáziádat, és mennyire vagy képes a megszokottól eltérő módon gondolkodni.

·        Sorolj fel minél több sárga színű dolgot!

·        Mi lenne, ha
        - a Nap keringene a Föld körül?
        - a férfiak is szülnének gyermekeket?
        - értenénk az állatok nyelvén?
Találj ki minél több logikus következményt ezekhez a képtelen, de elképzelhető feltételezésekhez!

·        Írj le, mutass be minél érzékletesebb módon  egy szem narancsot egy marslakó számára!
Térj ki a narancs minél többféle tulajdonságára - azaz nemcsak a kinézetére, hanem az ízére, illatára, tapintására is!

A feladatokkal foglalkozva észrevehetted, hogy nincsen egyetlen helyes megoldásuk. E kérdésekre számtalan válasz adható, és ezek egyike sem hibás. Emiatt kreativitásod fejlettsége sem csupán abból mérhető le, hogy milyen  megoldásokat adtál a feladatokra, hanem abból is, hogy törekedtél-e minél eredetibb megoldásokra, illetve hogy sokféle ötleted támadt-e egy-egy feladat kapcsán.

A klasszikus kreativitástesztek a fentiekhez hasonló feladatokat tartalmaznak, és a megoldások eredetiségével, sokszínűségével mérik a kreativitást.

Agyad csupán egy kb. 1300 g súlyú szövetállomány a két füled között – mégis az ismert világ legbonyolultabb képződménye. Annyi neuront tartalmaz, ahány csillag van a Tejútrendszerben, és oly keveset tudunk a működéséről, mint a galaxisunk csillagairól.

Régóta ismert, hogy a test jobb oldalán haladó idegek többsége az agy bal féltekéjéhez kapcsolódik, míg a test bal oldalán futó idegek az agy jobb oldalában végződnek. Ha egy tárgyat a jobb kezünkkel érintünk meg, akkor a mozgást és az érzékelést a bal agyfélteke vezérli.

Az agyféltekék működésben és rendeltetésben is különböznek egymástól. Az utóbbi harminc évben számos kísérlettel támasztották alá, hogy a bal agyfélteke irányítja a verbális, racionális folyamatokat, míg a jobb félteke a térbeli látás, a képfelismerés és az érzelmi tevékenységek területe. A bal agyfélteke feladata jobbára a lineáris típusú folyamatok irányítása (vagyis azoké a feladatoké, amelyek egymás után következnek), míg a jobb agyfélteke feladatai közé azok a problémák tartoznak, amelyek az egyidejűséget vagy a párhuzamosságot követelik meg. Amikor beszélünk vagy írunk, gondolatainkat egy lineáris szóláncba fűzzük. Ezzel ellentétben, ha egy térbeli viszonyt szeretnénk megfigyelni, akkor több dolgot kell figyelembe venni: a részek összefüggését és az egészet is.

A bal agyfélteke funkciói: a logikus gondolkodás, a részletekre való fogékonyság, a tények tisztelete, a szavak és a nyelv ismerete, a jelenben és a múltban való gondolkodás, a matematika és a különböző természettudományok ismerete, illetve vonzódás hozzájuk, a felfogóképesség és az értelem, a tudás, a felismerés, a rendben, illetve rendszerben való gondolkodás, a dolgok és tárgyak nevének ismerete, a realitásokban való gondolkodás és cselekvés, a stratégiaformálás, a gyakorlatiasság és a biztonság.

A jobb agyfélteke felségterületéhez a következő funkciók tartoznak: az érzések és a megérzések, a nagy egészben való látásmód, az imagináció, tehát a képekben való gondolkodás, a szimbólumok és az ábrák iránti vonzalom, a jelen és a jövő felé való orientáltság, a filozófia és a vallás iránti vonzalom, a dolgok mélyebb megértése, a hiedelmek és a hitek, a térben való felfogóképesség és gondolkodás, a dolgok működésének ismerete, a fantázia előtérbe kerülése, a lehetőségek felismerése, az indulatosság, hevesség és a kockázatvállalás.

Nagyon sokáig úgy tartották, hogy a két félteke közül a bal agyfélteke a fontosabb, ám ma már nyilvánvaló, hogy egyformán értékesek. Felfedezték, hogy miközben az ember valamilyen lineáris aktivitást végez (ír, beszél vagy számol), a jobb agyfélteke a tevékenyen működő bal agyféltekéhez képest inaktív és leginkább alfa tevékenységet mutat. De ha az ember rajzol, akkor a jobb agyfélteke aktívabb a balnál. Feltételezhető, hogy amíg az egyik oldal a felmerülő feladattal foglalkozik, a másik igyekszik őt ebben nem zavarni. Az EEG jelekből a kutatók arra következtettek, hogy a bal agyfélteke főleg az analitikus gondolkodású embereknél - ügyvédeknél, hivatalnokoknál -, míg a jobb félteke inkább a művészi beállítottságú embereknél domináns.

Mivel társadalmunkban elsősorban a racionalitást és a verbális képességeket értékeljük, ezért sokáig a bal agyféltekét tekintették a fontosabbnak és az uralkodónak. Az a lényeg, mondták sokan, hogy a gyerek már az elemi iskola első osztályában írni, olvasni tudjon és minél jobban értsen a számtanhoz. Ezek mind a bal agyfélteke feladatai. A jobb féltekének semmi esélye arra, hogy kifejezésre jusson. Ezért nem igaz az, hogy a bal agyfélteke eredendően domináns. Ez az elsődlegesség csak látszólagos, és abból adódik, hogy az emberek a hétköznapok folyamán többet használják a bal agyféltekéjüket.

A tudósok még most sem tudják pontosan, hogyan működik az agy, miként tárolja az információkat a neuronok aktivitásának változásával, hogyan teszi el az emlékképeket, és miképp veszi elő, újítja fel őket. Az azonban biztos, hogy agyunk működését akkor tarthatjuk csúcsformában, ha nyitottak vagyunk az új eszmékre, ötletekre, ha idegen nyelveket tanulunk, ha keresztrejtvényt fejtünk vagy más fejtörővel foglalkoztatjuk az agysejtjeinket.

Természetesen agyunknak arra is szüksége van, hogy egészségesen táplálkozzunk, és rendszeres testmozgást végezzünk. Ez a két legfontosabb eszköz ahhoz, hogy agyunkat egészségesen tartsuk, és optimálisan kihasználjuk a képességeit – függetlenül attól, hogy működésében a jobb vagy a bal félteke dominál.

Különbséget tehetünk a tanulók között az információfeldolgozási stílus alapján is. Így megkülönböztethetünk analitikus és globális stílusú tanulókat.

Akiket  globális gondolkodás jellemez:

Elsőként érteniük kell, mit és miért tanulnak, és utána tudnak a részletekre figyelni. A tananyagra való rálátáshoz a tanulást annak összefoglalásával kell kezdeniük. Számukra az egész agyat igénybe vevő módszerek a leghatékonyabbak. Könnyebben tanulnak rövid történetek segítségével. Segítséget jelentenek az illusztrációk, a humor, a különböző jelek és mindenfajta szemléltetés.

Az analitikus gondolkodású diák:

A tananyagot aprólékosan, részletezően kidolgozza, képes lépésről-lépésre haladni. Kedveli az adatgyűjtést, elemzést. Fontos számára a dolgok működésének megértése, az ötletek megítélése tények, kritériumok és logikus érvelés alapján. Tudatában van a lépések sorozatának, a meglévő információinak és a végzendő gondolkodási műveleteknek, előre begyakorolt módon halad. Az analitikus gondolkodás jellemzően logikus, tényszerű, kritikus, szakmai.

Te vajon melyik csoportba tartozol?

Minden sorban ossz el 5 pontot a két állítás között aszerint, melyik mennyire igaz Rád! Például ha az Analitikus állítás jobban igaz, mint a Globális, írj négy pontot az „A” oszlopba és egyet a „G”-be (vagy a különbség mértékétől függően 3-at és 2-t).

Analitikus

Amikor tanulok . . .

1 könnyen figyelmen kívül hagyom a zavaró tényezőket

2 jobb egyedül, mint másokkal

3 befejezek egy munkát, mielőtt áttérnék egy másikra

4 elkezdem a munkát, nem várom meg, hogy más hogyan csinálja

5 az asztalomon rendnek kell lennie, hogy tudjak koncentrálni

6 szeretem magam eldönteni, hogyan végezzem a feladataimat

7 könnyebb a részletekre emlékeznem, mint a fő gondolatra

8 jobban szeretek egyénileg versenyezni

9 szeretem az igaz-hamis és az egymegoldásos teszteket

10 fontos, hogy a tanár osztályozza a munkámat

11 átnézem a kijavított dolgozatot, és kijavítom a   hibáimat

12 szeretem, ha egy feladatot lépésekre lebontva kapok meg

13 szeretek magam gondolkodni és magam dönteni

14 nem veszem sértésnek, ha valaki megmondja, hogy hibáztam

15 a körülmények okozzák, ha felkészülten nem tudtam teljesíteni

Globális

Amikor tanulok . . .

1 nehéz figyelmen kívül hagynom a zavaró tényezőket

2 jobb másokkal, mint egyedül

3 új munkába fogok, még akkor is, ha a korábbit nem fejeztem be

4 inkább megvárok valaki mást, hogy elkezdje, mielőtt én elkezdem

5 akkor is tudok dolgozni, ha az asztalomon rendetlenség van

6 szeretem, ha a tanár megmondja, hogyan végezzem a feladatot

7 könnyebb a fő gondolatra emlékeznem, mint a részletekre

8 jobban szeretek csapatban versenyezni

9 szeretem, ha a tesztben a kérdésre indokolni kell a választ

10 nem bánom, ha a tanár nem ad jegyet, csak értékelje a munkámat

11 átnézem a kijavított dolgozatot, de nem javítom ki a hibáimat

12 ismernem kell az egész feladatot, mielőtt a részleteivel foglalkoznék

13 kikérem mások véleményét, ha nem vagyok biztos a döntésben

14 könnyen sértésnek veszem, ha valaki megmondja, hogy hibáztam

15 magamat okolom, ha ugyan felkészültem, mégse tudtam teljesíteni

Számold össze, hány pontot szereztél az A, illetve G oszlopban! A két szám aránya tükrözi, milyen arányban használod az analitikus, illetve a globális megközelítési módokat.