Különbséget tehetünk a tanulók között az információfeldolgozási stílus alapján is. Így megkülönböztethetünk analitikus és globális stílusú tanulókat.

Akiket  globális gondolkodás jellemez:

Elsőként érteniük kell, mit és miért tanulnak, és utána tudnak a részletekre figyelni. A tananyagra való rálátáshoz a tanulást annak összefoglalásával kell kezdeniük. Számukra az egész agyat igénybe vevő módszerek a leghatékonyabbak. Könnyebben tanulnak rövid történetek segítségével. Segítséget jelentenek az illusztrációk, a humor, a különböző jelek és mindenfajta szemléltetés.

Az analitikus gondolkodású diák:

A tananyagot aprólékosan, részletezően kidolgozza, képes lépésről-lépésre haladni. Kedveli az adatgyűjtést, elemzést. Fontos számára a dolgok működésének megértése, az ötletek megítélése tények, kritériumok és logikus érvelés alapján. Tudatában van a lépések sorozatának, a meglévő információinak és a végzendő gondolkodási műveleteknek, előre begyakorolt módon halad. Az analitikus gondolkodás jellemzően logikus, tényszerű, kritikus, szakmai.

Te vajon melyik csoportba tartozol?

Minden sorban ossz el 5 pontot a két állítás között aszerint, melyik mennyire igaz Rád! Például ha az Analitikus állítás jobban igaz, mint a Globális, írj négy pontot az „A” oszlopba és egyet a „G”-be (vagy a különbség mértékétől függően 3-at és 2-t).

Analitikus

Amikor tanulok . . .

1 könnyen figyelmen kívül hagyom a zavaró tényezőket

2 jobb egyedül, mint másokkal

3 befejezek egy munkát, mielőtt áttérnék egy másikra

4 elkezdem a munkát, nem várom meg, hogy más hogyan csinálja

5 az asztalomon rendnek kell lennie, hogy tudjak koncentrálni

6 szeretem magam eldönteni, hogyan végezzem a feladataimat

7 könnyebb a részletekre emlékeznem, mint a fő gondolatra

8 jobban szeretek egyénileg versenyezni

9 szeretem az igaz-hamis és az egymegoldásos teszteket

10 fontos, hogy a tanár osztályozza a munkámat

11 átnézem a kijavított dolgozatot, és kijavítom a   hibáimat

12 szeretem, ha egy feladatot lépésekre lebontva kapok meg

13 szeretek magam gondolkodni és magam dönteni

14 nem veszem sértésnek, ha valaki megmondja, hogy hibáztam

15 a körülmények okozzák, ha felkészülten nem tudtam teljesíteni

Globális

Amikor tanulok . . .

1 nehéz figyelmen kívül hagynom a zavaró tényezőket

2 jobb másokkal, mint egyedül

3 új munkába fogok, még akkor is, ha a korábbit nem fejeztem be

4 inkább megvárok valaki mást, hogy elkezdje, mielőtt én elkezdem

5 akkor is tudok dolgozni, ha az asztalomon rendetlenség van

6 szeretem, ha a tanár megmondja, hogyan végezzem a feladatot

7 könnyebb a fő gondolatra emlékeznem, mint a részletekre

8 jobban szeretek csapatban versenyezni

9 szeretem, ha a tesztben a kérdésre indokolni kell a választ

10 nem bánom, ha a tanár nem ad jegyet, csak értékelje a munkámat

11 átnézem a kijavított dolgozatot, de nem javítom ki a hibáimat

12 ismernem kell az egész feladatot, mielőtt a részleteivel foglalkoznék

13 kikérem mások véleményét, ha nem vagyok biztos a döntésben

14 könnyen sértésnek veszem, ha valaki megmondja, hogy hibáztam

15 magamat okolom, ha ugyan felkészültem, mégse tudtam teljesíteni

Számold össze, hány pontot szereztél az A, illetve G oszlopban! A két szám aránya tükrözi, milyen arányban használod az analitikus, illetve a globális megközelítési módokat.

Az emberek különböznek abban, hogy melyik észlelési csatornát részesítik előnyben. Három alapvető modalitást kell figyelembe venni – ezek a vizuális (látási), az auditív (hallási) és a kinesztetikus (mozgásos) csatornák.

Segítek, hogy megtaláld a számodra leghatékonyabb tanulási módot. Töltsd ki az alábbi kérdőívet, abból kiderül, melyik észlelési csatornát részesíted előnyben. Utána olvasd el az adott típusra jellemzőket, és tanulásnál próbáld meg hasznosítani a tanácsokat.

Kérdőív

Adj minden állításnak egy értéket 0-tól 5-ig az alapján, mennyire igaz Rád!

0 = egyáltalán nem igaz, 5 = tökéletesen igaz

1. Jobban emlékszem a mondanivalójára, ha látom a beszélőt. V

2. Vonzanak a rikító színek. V

3. Szívesen hallgatok felolvasást. A

4. Nehezemre esik néhány percnél tovább egy helyben maradni. K

5. Álmodozásnak tűnik, amikor valamiről képet akarok alkotni magamban. V

6. Könnyebben emlékszem, ha hallhatóan kimondom a megjegyezni valót. A

7. Úgy tudok megjegyezni valamit, ha újra és újra elmesélem magamban. A

8. Sokat segítenek nekem az ábrák, képek, grafikonok. V

9. Az eseménydús könyveket olvasom szívesen. K

10. A testem valamelyik része mindig mozgásban van. K

11. Az, hogy hangosan kimondok egy problémát, segít a megoldásban. A

12. Szeretek kisebb tárgyakkal játszani, amikor figyelek, tanulok. K

13. A grafikonokat, ábrákat nehezen tudom megérteni. A

14. Sokkal jobban megértek bármit, ha felrajzolják, felírják nekem. V

15. Ha beszélek, erőteljesen gesztikulálok. K

Add össze egyenként az A, K és V pontokat. A jellemzők összesítve:

Auditív A

Kinesztetikus K

Vizuális V

A három szám aránya mutatja, hogy melyik észlelési csatornát részesíted leginkább előnyben.

Vizuális

A vizuális tanulók a tanulók leggyakoribb típusa. Az észleléshez leginkább a szemüket használják, a megértéshez pedig a vizuális feldolgozást. Előnyben részesítik a vizuális információt, például az ábrákat és a grafikonokat, a könyvekben, az előadásokban pedig a vizuális tartalmat kedvelik. Olvasáskor inkább egy vizuális képet képzelnek maguk elé, minthogy a párbeszédről gondolkodjanak. Nagyobb valószínűséggel jegyzik meg egy szoba vizuális részleteit vagy egy arcot, de elfelejtik az ott folyt beszélgetéseket. Ezek az egyének legjobban a vizuális ingereken keresztül tudnak tanulni. A prezentációk és a képorientált tevékenységek jól működnek náluk. A sok vizuális tartalommal bíró multimédiás számítógépes tevékenység inkább bizonyul náluk hasznosabbnak, mint a könyvalapú tanulás. A gondolattérképek, a rövid jegyzetek és a szövegkiemelők segítenek. Fontosak az előzetes áttekintés és az utólagos átismétlés.

Auditív

Az auditív tanulók leginkább használt modalitása az auditív, hallásalapú feldolgozás. Nagyon gyorsan képesek mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet feldolgozni. Gyakran sokat beszélnek, minthogy hangosan kell gondolkodniuk. Szeretik a zenét, emlékeznek a dalszövegekre és a beszélgetésekre. Inkább megjegyzik egy ember nevét, mint hogy hogyan néz ki. Ezen egyének esetében a legjobbak az auditív rendszert célzó anyagok. Ide tartozik például az órákon való figyelés, az instrukciókra történő figyelés és a beszélgetésekben való részvétel. A tanulást segítheti magnókazetták hallgatása, vagy ha a tanulónak mások számára kell fogalmakat elmagyaráznia. Ennek a csoportnak általában fontos az olvasás.

Kinesztetikus

A harmadik tanulási stílus ebben a csoportban a kinesztetikus, avagy a mozgásalapú. Ezen egyének a legjobban érintéseken, mozgáson és fizikai tárgyakkal való foglalkozásokon át tanulnak. Az ebbe az osztályba tartozó egyének gyakran élvezik a fizikai tevékenységeket és a kézműveskedést, inkább egyből kivesznek valamit a dobozból, és kitalálják, hogyan kell összerakni, minthogy elolvassák az útmutatót, továbbá nem szeretnek egy helyben ülni hosszas beszélgetések alatt.

Ha a nagy tanulásban egy kis pihenés is kellene:

http://mariavendeghaz.blog.hu/2014/06/26/maria_vendeghaz_kekkut