Megváltoztatja az angol tanulást a kormány

"Az angol annyiban könnyebb, mint például az orosz, hogy nem kell az elején egy másik ábécét megtanulni. Könnyebb, mint a német, mert nincs a három névelő, a der-die-das. Viszont van tizenkét igeidő és a műveltető szerkezet, amelyet általában nehéz megtanulni" - mondta az [origo]-nak Farczádi-Bencze Tamás, aki több mint egy évtizede angoltanár, és tanított általános iskolásokat, illetve a tanárképzésben is oktat leendő nyelvtanárokat.

Jelenleg az angol a legelterjedtebb az iskolai nyelvoktatásban, az oktatási államtitkárság a készülő nyelvoktatási stratégia szerint ugyanakkor lépéseket tenne a háttérbe szorítására. Az [origo] birtokába került koncepciótervezet - amely még változhat az elfogadása előtt - azt írja: "szerencsés, ha az első idegen nyelv nem az angol, didaktikai okból. Az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". A stratégia úgy fogalmaz, hogy "célszerű olyan nyelvet választani, amelynek strukturált nyelvtani rendszere egyértelműen leírható, és egyenletes megterhelést jelent a tanulása (például neolatin nyelvek)".

Mint arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkárság által készített nyelvoktatási stratégia szerint az angol nyelv ismerete alapkövetelmény lenne, de a dokumentum előnyben részesítené a neolatin nyelveket, például a franciát és a spanyolt, valamint a germán nyelvekhez tartozó németet. A stratégia azt támogatná, hogy az általános iskolákban ne első, hanem második nyelvként oktassák az angolt. A kormány tervei szerint az első nyelv tanítását legkésőbb az általános iskola negyedik osztályában kellene elkezdeni, a második idegen nyelv oktatása pedig hetedikben kezdődne, és emelné a nyelvórák számát is az államtitkárság (erről itt olvashat).

Fél év után üres mezőn bolyonganak a nyelvtanulók

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár a múlt héten a Kossuth rádiónak azt mondta, hogy saját tapasztalatai szerint azért hasznosabb első nyelvként egy latin vagy egy szláv nyelvet tanulni, mert az angolt ez után könnyebb elsajátítani. "Ha valakit korábban megtanítanak egy másik nyelvre, akkor szinte észre sem veszi, hogy mellette az angolt is meg tudja tanulni - azért, mert az informatikától kezdve a nemzetközi zenei életig és a molekuláris biológiáig szinte sajnos csak angol szavakat használunk" - mondta Dux László.

Farczádi-Bencze Tamás angoltanár szerint a tanulókat valóban sok impulzus éri angolul, mégsem lehet kijelenteni, hogy ezt a nyelvet könnyű megtanulni. "Az elején van egy boom szakasz, amikor a tanulóknak sok sikerélményük van, össze tudnak rakni egy mondatot, a ragozás sem okoz problémát; de nagyjából fél év után egy üres mezőn bolyonganak a nyelvtanulók, amikor az új nyelvtani elemek miatt nehezebb előre jutni" - mondta Farczádi-Bencze Tamás. Az angoltanár szerint a második idegen nyelvet mindig egyszerűbb elkezdeni és megtanulni, mint az elsőt, hiszen a nyelvtanuló "már képes egy új rendszerben gondolkozni", és tapasztalatai szerint nem hátrányos, ha az angollal kezdik a gyerekek a nyelvtanulást.

"Nálunk az iskolában állandó konfliktus, hogy a gyerekek a második idegen nyelvre, a németre vagy a franciára nem fektetnek nagy súlyt" - mondta egy másik angoltanár, Kurta Fruzsina, aki jelenleg egy középiskolában tanít. Szerinte az angolnál is többéves kitartó tanulásra van szükség, és az internetről vagy az angol nyelvű klipekből tanult szavak alapján nem tanulhatja meg senki a nyelvet. "Attól, hogy valaki használja a shoppingolni szót, még nem tud angolul" - mondta Kurta Fruzsina.

"A szülők éles tiltakozását váltaná ki"

"Megoldási javaslatunk az első idegen nyelv megválasztására: valamilyen ösztönzésben részesüljön az az iskola, amely nem az angolt indítja első nyelvként" - ez áll a nyelvoktatási stratégia tervezetében. A dokumentum szerint ez az ösztönzés "nem szükségképpen anyagi jellegű" lenne. "Lehetne akár valamiféle minősítés azon iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális többszínűség jegyében kínálnak más első, élő nyelvet, vagy a latint" - írja a stratégiában az államtitkárság. A stratégia készítői hozzáteszik, hogy ha a latint első nyelvként oktatnák, "nem kétséges előttünk, hogy ez a javaslat a szülők éles tiltakozását váltaná ki".

A dokumentum szerint a döntés előtt fel kell mérni, hogy hány nem angol szakos tanár van az országban, hiszen az iskolák "könnyebben találnak angol szakos, mint egyéb nyelvszakos tanárt". Arról egyelőre nem nyilatkozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága, hogy elkészült-e a stratégia végleges változata, és mikor fogadhatják majd el. "Az ősz folyamán a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciójának kodifikálása a legfontosabb feladat, így a nyelvoktatási stratégiára vonatkozóan nem lenne szerencsés időpontot megjelölni" - írta az [origo] kérdésére az államtitkárság.

Jól jönne a nyelviskoláknak

"Ha valóban háttérbe szorítják az angolt az iskolákban, nagyon jó idő köszönt a nyelviskolákra" - mondta az [origo]-nak Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára a készülő nyelvoktatási stratégiáról. A főtitkár szerint ugyanis "az angol tagadhatatlanul a nemzetközi kommunikáció nyelve nemcsak Európában, hanem az egész a világon, így az angol iránti érdeklődés nem fog lecsökkenni". A nyelviskolákban tanulók nagyjából nyolcvan százaléka jelenleg is angolt tanul, és Sipos Júlia szerint még nagyobb igény lesz a nyelviskolai képzésre, ha az iskolákban nem lesz elegendő angolóra. Ennek ellenére Sipos szerint az egyesület nem támogatja az angol háttérbe szorítását, mert szerintük így az országban akkor még kevesebben tudnának angolul megszólalni.

A főtitkár szerint az sem segítené az iskolai angoloktatást, ha a kormány - mint arra a stratégia tervezetében utal - leszűkítené, milyen nyelvkönyvekből lehetne tanítani. A stratégiában az államtitkárság azt javasolja, hogy "a helyi pedagógiai programírás és a tankönyv megválasztása ne a tanár kizárólagos feladata legyen". Az [origo]-nak egy, a stratégia kidolgozásában részt vevő, névtelenséget kérő szakember megerősítette, hogy az államtitkárság tervei szerint a kerettantervekben nyelvenként és szintenként a jelenleginél jóval kevesebb, egy-két tankönyvet ajánlana majd a kormány a nyelvtanároknak.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta (erről itt olvashat), hogy a jelenlegi tankönyvjegyzékben áttekinthetetlen mennyiségű tankönyv, 4600 kiadvány szerepel, "így a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma". A következő tanévre kiadott hivatalos jegyzék például 74 oldalon keresztül sorolja az angol oktatásához használható tankönyveket, míg a német kiadványok listája harminchét oldalt tesz ki. A francia és a spanyol nyelvkönyvek listája ezzel szemben két-két oldalon elfér.

Sipos Júlia azt mondja, hogy a tankönyvi kínálat szűkítésével nyelvtanárként nem ért egyet, hiszen "a kilencvenes évekig tapasztaltuk a magyar anyanyelvűeknek készült szűk tankönyvkínálatot, ismerjük is az eredményét". A főtitkár szerint ugyanis a szűk tankönyvkínálat is hozzájárult ahhoz, hogy kevesen tanulták meg az akkor minden iskolában kötelező orosz nyelvet.

Egy idő után mindenki eljut arra a pontra, hogy felteszi a kérdést: a két nyelv közül melyiket válassza? Melyiket könnyebb megtanulni? Melyikkel lehet jobban boldogulni? 

Hogy melyik könnyebb, azt nem tudom. A németben nem elég a szót tudni, tudni kell a névelőt is. És ha ez még nem elég, mindent ragoznak. Az angolban nincsenek névelők, de van tizenkét igeidő. Amit én szeretek benne, hogy az igeidőkben van logika is, így máris nem olyan rémisztő ez a dolog.

Hogy melyikkel könnyebb boldogulni? Az a baj, hogy itt a Balaton környékén hosszú évekig mindenki a német nyelvet tartotta kizárólagos fontosságúnak, hiszen főleg német anyanyelvű turisták körében voltunk kedvelt nyaralási helyszín.

Van, aki még most is így gondolkodik, csak azt nem veszi észre, hogy közben történt egy csomó változás.

1. Már nem jön annyi német.

2. A német turista is beszél valamilyen idegen nyelvet, és ez a legtöbb esetben az angol. Egyszer nyugdíjas német házaspár kért tőlem útbaigazítást, persze németül. Én szokás szerint rögtön megkérdeztem, hogy beszélnek-e angolul. És legnagyobb meglepetésemre a férfi azt válaszolta, igen. Én pedig rögtön tudtam segíteni.

3. Megjelent egy csomó más náció is a környéken (pl oroszok)

4. És ha valaki történetesen nem ott akarja leélni az egész életét, ahol született, már nem áll meg a német nyelv kizárólagosságába vetett hite. Elég Székesfehérváron, Pécsett vagy Budapesten élni, és máris az angol nyelv lesz az az idegen nyelv, amivel boldogulni lehet. És mivel a mai gyerekek számára a felnőtt éveikben már az országhatárok nem jelentenek valódi határokat, megint oda lyukadunk ki, hogy ha angolul megtanul a gyermek, akkor a világban bárhol boldogul majd. Meggyőződésem, hogy a gyerekeinknek szárnyakat kell adnunk, és nem pórázt a nyakukra. :)

5. A szállodaiparban dolgozó egyik ismerősöm pedig azt mondja, az angol mellé sokkal érdemesebb megtanulni egy keleti nyelvet (mondjuk az oroszt) mint egy másik nyugatit. És én azt gondolom, van ebben igazság, nem is kevés.

Persze lehet velem vitatkozni...

Emlékszel még arra, amikor kisgyermekként megtanultál beszélni? Vagy amikor a gyermeked tanult az anyanyelvén tőled? Vagy a rokonságban, ismerősöknél, bárhol a környezetedben hallottál már kisgyereket, ahogy a felnőtteket utánozza?

Azt hiszem, valahogy így kellene nekünk az idegen nyelvekhez hozzáállnunk! Egyszerűen utánozni, ahogy az anyanyelvi beszélők csinálják (tudod, filmek, mesék, rádió, esetleg tévé) - és ami a legfontosabb, nem görcsölni azon, hogy "Mi van, ha hibázok?" Ha megértik, amit mondtam, úgyis válaszolnak rá (legfeljebb finoman felhívják a figyelmemet arra, hogyan kell helyesen kifejeznem magamat). Ha nem értik, úgyis visszakérdeznek.

Mindenkinek azt tanácsolom, az elején próbálja egyszerűen megfogalmazni a mondanivalóját! És csak ha már kellő magabiztossággal beszél egyszerű tőmondatokban, akkor akarja árnyaltabban kifejezni magát. Úgy mint a kisgyerekek, csak lazán... :)