Az internetes állásportálok hirdetéseinek túlnyomó részében elvárás legalább egy idegen nyelv ismerete, külföldi tulajdonú cégeknél pedig csak fizikai munkára lehet bejutni nyelvtudás nélkül. Az [origo] összeállításából kiderül, hogyan tesztelik ennek meglétét a megkérdezett cégek, és mire jó a nyelvvizsga az álláspiacon.
A nagy internetes állásportálok kínálatát böngészve gyorsan kiderül, nyelvtudás nélkül jelentősen szűkülnek az álláskeresők lehetőségei. A megjelenő hirdetések körülbelül 70-80 százalékához kötődik valamilyen idegen nyelvi elvárás, amely a legtöbb esetben az angol, a második leggyakoribb pedig a német nyelv valamilyen szintű ismerete.
Az Audinál németet kérnek
Könnyebb helyzetben vannak a fizikai munkára pályázók, náluk csak külföldi munkavégzés esetén elvárás a nyelvismeret. Így van ez például a győri Audi Hungariánál, amely 2100 új munkatársat vesz fel.
"Gyártósori munkakör esetén még nem kell németül beszélnie a jelentkezőnek, szellemi, diplomás munkáknál azonban ez elengedhetetlen. Például beszerzői, pénzügyi területen vagy vezetői asszisztensi pozíciónál elvárás a tárgyalóképes német nyelvismeret. Bizonyos munkaköröknél, ahol a szakmai tudás áll az első helyen - például fejlesztőmérnök - a németet helyettesítheti az angol" - mondja Czechmeister Mónika kommunikációs menedzser. "Az autógyártó adott esetben telefonon is teszteli a nyelvtudást, de a személyes állásinterjún mindenképp sor kerül egy német nyelvű elbeszélgetésre is, amelyen rögtön kiderül, hogy milyen szinten beszéli a nyelvet a pályázó" - tette hozzá a vállalat képviselője.
Így tesztelnek
Különösen fontos a magas szintű nyelvismeret az idegen nyelvű ügyfélszolgálati központokban (angolul: shared service center), ahol a kiválasztás ennek megfelelően összetett. A mexikói hátterű Cemexnél a kommunikációs nyelv az angol, emellett még egy nyelvet kell ismerniük a munkatársaknak. "Az önéletrajzok előszűrése után telefonon keressük fel az alkalmasnak tűnő pályázókat, akik egy átlagosan tizenöt perces telefoninterjú keretében a legtöbbször öt percig bizonyíthatják angoltudásukat. A beszélgetés során a munkakörrel kapcsolatos elképzelések és motivációk mellett általában arra is rákérdezünk, mit vár az állástól, mi a hobbija. Emellett több, kötetlen téma is szóba jöhet" - mondta el Csiszár Orsolya, a cég humánerőforrásért felelős businesspartnere.
Aki ezt sikerrel veszi, online nyelvi tesztet kap, amelynek kitöltésére negyvenöt perc áll rendelkezésére. "Biztos tudással, megfelelő tempóban lehet csak jól teljesíteni ezt a kihívást, mert a rendszer az idő leteltével automatikusan lezárja a tesztírást. Irodai háttérmunkát végzőknek (back office) elég a 60 százalék, közvetlen ügyfélkapcsolattal járó munkánál ennél több kell. A harmadik körben a szakmai vezetővel beszél a pályázó, ebből 15-20 perc zajlik idegen nyelven" - tette hozzá Csiszár.
Hangsúlyos a nyelvtudás ellenőrzése a külföldi munkára jelentkezőknél is. Nyugat-európai álláshirdetésre pályázóknál elterjedtebb a telefonos interjú, majd ennek sikere után a kinti személyes beszélgetés. Akad példa arra is, hogy a pályázókat videointerjún tesztelik (például Skype-on webkamera és mikrofon segítségével). Amerikai gyermektábori munkára (Camp Leaders program) jelentkezők állásinterjújáról videofelvételt készít a budapesti közvetítő szervezet, amelyet a pályázó önéletrajza mellé csatolva a lehetséges amerikai munkáltatóknak is továbbítanak.
Kell-e nyelvvizsga?
A versenyszféra munkaadói közül nem találkoztunk olyannal (és nem is jellemző), amely nyelvvizsga-bizonyítványhoz kötötte volna a felvételt. Ettől függetlenül vannak élethelyzetek és tanulói típusok, amelyeknél hasznos lehet a nyelvvizsga. A nyelvvizsgára készülés ugyanis motiváló hatású, a siker pedig erőt és önbizalmat ad a folytatáshoz. Köztisztviselőként ráadásul a havi fizetés srófolható feljebb, ugyanis sikeres nyelvvizsga esetén alanyi jogon nyelvpótlék jár. Felsőfokú angol, német vagy francia esetén bruttó 38 650 (pontosabban az illetményalap 100 százaléka), középfokúnál 23 190, míg alapfokúnál 5797 forint. Közalkalmazottként már szigorúbb a szabályozás: csak a munka jellegétől függően adható a juttatás, és 10-20 ezer forint (a közalkalmazotti pótlékalap 50-100 százaléka).
Ha az álláshirdetések szövegeit vesszük alapul, a nyelvi elvárásra a leggyakoribb megfogalmazás a társalgási/kommunikációs és a tárgyalási szintű ismeret. Cégtől és pozíciótól függ, ki mit ért alatta. Általában a társalgási szint az erős alapfok-gyenge középfoknak felel meg (az európai szintrendszerben B1, B2), míg a tárgyalási szint az erős középfoktól indul felfelé (a C1 körül van).
Speciális készülés kell állásinterjúra
"Tapasztalataim szerint viszonylag friss - egy-két éve letett - nyelvvizsgával már jól lehet boldogulni a munkahelyen, ha valóban napi szintű a nyelvhasználat" - jegyzi meg Orzói Zsuzsanna, a Manhattan Nyelvstúdió oktatási vezetője.
Azt azonban hozzátette, a nyelvtanfolyamon megszerzett tudást még finomítani kell. "Hiába az általános nyelvtanfolyamok hallásértési feladatai, sokaknak gond a telefonos kommunikáció. Éppen ezért a munkahelyi tanfolyamokon párban szimulálunk ilyen feladatokat. Például megrendelések leadását, panaszkezelést, adategyeztetést és -pontosítást" - mondta a nyelvtanár, és hozzátette, hogy nemzetközi cégeknél szintén nagy kihívás a más-más anyanyelvű, de angolul beszélő kollégák akcentusának megértése. "A jelenségre ma már a legtöbb üzleti nyelvet tanító oktatóanyag szerkesztőbizottsága is felfigyelt, és ilyen jellegű feladatokat is kidolgozott" - mondja a nyelvtanár.
A nyelvóra/nyelvvizsga tartalmi szempontból is más, mint a munkahelyi nyelvhasználat. Nyelvvizsgán bármit mondhatunk, ha az nyelvtanilag helyes, akkor rendben van. Munkahelyen, állásinterjún azonban a közlés tartalma is része az elbírálásnak.
