A múltkori Mars-Vénusz ellentétről szóló blogbejegyzésemben már megpróbáltalak meggyőzni, milyen hasznos lehet, ha mondjuk egy az ellenkező nemhez tartozó nyelvtanuló ismerősöddel megbeszéltek egy-egy nyelvtani problémát. Kicsit megnézed a dolgot az ő szemszögéből is, aztán máris nem tűnik annyira felfoghatatlannak a feladat. Még nem hiszel nekem? Akkor elmesélek egy aranyos történetet:

Egy barátom egyszer a hároméves kislányával sétált a városuk főterén. Egyszer csak harangozni kezdtek, ami a kislánynak nagyon tetszett. Kérdezte az anyukáját, honnan jön a hang. Anyukája pedig magától értetődően mutatott a magasba, a templomtoronyra.

- De anya, nem látom!!! - nyafogott a kislány.

Az anyuka megrémült! Úristen, valami baj van a gyerek szemével! Az nem lehet, hogy nem látja meg a tornyot!

Aztán mert a kislány már majdnem sírt, leguggolt mellé, hogy megvigasztalja. És csak ekkor vette észre, hogy a kislány szemszögéből nézve tényleg nem látszik a torony, eltakarja a magas kerítés, ami mellett épp megálltak!!!