A meditáció erősebb fájdalomcsillapító lehet, mint a morfin

Első ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

A Journal of Neuroscience idegtudományi folyóirat legfrissebb számában ismertetett vizsgálatban egy négyszer húsz perces meditációs tréning drámaian csökkentette a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivációt. A hatás figyelemreméltó volt: körülbelül 40 százalékkal csökkent a fájdalom intenzitása, miközben morfin és más fájdalomcsillapító szerek alkalmazásával általában körülbelül 25 százalékos fájdalomcsökkentést lehet elérni. 

Hőfájdalmat idéztek elő a résztvevőknél

Fadel Zeidan, az Észak-Karolina állambeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ kutatója és munkatársai 15 egészséges, korábban sohasem meditáló önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kísérleti személyek négy 20-20 perces órán vettek részt, hogy megtanulják a fókuszált figyelemként ismert meditációs technikát. A fókuszált figyelem egy olyan módszer, amelynek során a légzésre kell összpontosítani, és kizárni a zavaró gondolatokat és érzelmeket.
 
A meditációs tréning előtt és után a résztvevők agyi aktivitását a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) egy speciális formájával (az úgynevezett megjelölt spin vagy ASL MRI-vel) vizsgálták, amellyel jobban követhetők hosszabb idejű agyi folyamatok, mint a hagyományos MRI-vel. A vizsgálatok ideje alatt egy felhevíthető eszközt helyeztek a résztvevők jobb lábára. Az eszköz bőrüknek egy kis területét 5 percen át 49°C-ra hevítette, amely a legtöbb ember számára fájdalmasan forró.

A meditáció hatékonyságának titka, hogy nem csak egy agyterületre hat

A felvételek azt mutatták, hogy a meditáció hatására minden résztvevőben csökkent a hőinger kiváltotta fájdalom. Jelentősen csökkent továbbá az MRI-vel kimutatott aktivitás az elsődleges érzőkéreg területén, amelynek kulcsszerepe van a fájdalmas inger helyének és intenzitásának érzékelésében, és ahol a meditáció előtt kiemelkedően magas aktivitást mutattak ki a hőingert követően.
 
Más területek aktivitását viszont fokozta a meditáció: elsősorban az elülső cingularis kéreg, az insula elülső része és az orbito-frontalis kéreg aktivitását. Ezeknek a területeknek fontos szerepe van abban, hogy milyen fájdalomélmény alakul ki a testből jövő idegi ingerületek alapján. Minél jobban aktiválódtak ezek a területek a meditáció hatására, annál inkább csökkent a fájdalom. A szerzők részben azzal magyarázzák a meditáció hatékonyságát, hogy nemcsak az agy egyetlen területére, hanem a feldolgozás több szintjére hat.

forrás: [origo]|2011. 04. 06., 5:04|Utolsó módosítás: 2011. 04. 06., 7:31|

Én magam is írtam már a relaxációról. Most itt egy cikk arról, miért is jó, ha például tanulás előtt lazítasz egy kicsit:

  Életünk feszes, egyre gyorsuló tempója, az elvárásoknak való szüntelen megfelelni akarás nagy terhet ró teherbíró képességünkre. Sokan másodállást, otthon végezhető különmunkát is vállalnak, nem is beszélve a háztartás adta napi feladatokról...

Végletekig terheljük magunkat, nem törődve a következményekkel. Meg akarunk felelni a legszélsőségesebb elvárásoknak is, de ez majdnem olyan, mintha egy atléta naponta lefutná a maratoni távot.
Pedig a túlzott igénybevétel hatására nemcsak egyszerűen elfáradunk, hanem előbb vagy utóbb a testünk is elkezd tiltakozni: megbetegszik.

Meg kell tanulnunk újra lazítani!

Ahhoz, hogy sokáig fenn tudjuk tartani megfelelő teljesítőképességünket, visszaszerezzük és elmélyítsük belső békénket, emellett meg tudjuk őrizni kapcsolataink harmóniáját is, meg kell tanulnunk lazítani.
Az egyik legtökéletesebb pihenés a relaxáció, amely közben a test izmai ellazulnak. Az agy is pihen, bár a figyelem végig éber - vagyis nem alszunk - mégsem feszült. A teljes testi és lelki ellazultság mélyebb és gyorsabb pihenést biztosít, mint az alvás.
Mi történik ilyenkor? Az izmok és idegek pihennek, regenerálódnak, a testi funkciók szabályossá válnak. A vérkeringés az erek simaizom szövetének ellazulása miatt szintén javul és a szívritmus egyenletessé, nyugodttá válik. Minthogy a relaxációt többnyire háton fekve végezzük, a szervek megszabadulnak a rájuk nehezedő nyomástól. Hosszútávon a relaxáció hatással van a vitalitásra és a szellemi stabilitást is jótékonyan befolyásolja. Fokozódik a tudatosság, és egész lényében felfrissül, feltöltődik az ember.

Relaxációs módszerek

Sokféle relaxációs módszer létezik. A legáltalánosabb a hanyatt fekvésben végzett teljes lazítás. A relaxációt az ember külső vezető segítségével vagy kis gyakorlással önállóan is végezheti. Figyelmét lassan végigvezeti a test különböző területein, néhány másodpercig figyeli azok állapotát, működését, majd tudatosan ellazít minden feszültséget azon a területen. Így néhány perc alatt az egész test tetőtől talpig teljesen ellazul. Eleinte sokat segít a külső vezető hangja, hiszen a figyelem könnyen elkalandozik, újra a feladatokkal kezd foglalkozni, vagy az emlékek között keresgél. Kis gyakorlás után azonban már nem is okoz nehézséget a koncentrálás. Utána a figyelmünket a légzésre irányítjuk, néhány percig figyeljük a normál légzést. Nem könnyű a légzésre összpontosítani, mert amint figyelni kezdjük, azonnal szabályozzuk is, például nagyobbakat lélegzünk. Erre most még nincs szükség. Próbáljuk mindössze szemlélni ezt a nyugodt hullámzást a testünkben. Tíz perc ilyen állapotban eltöltött idő több óra alvásnak megfelelő pihenést jelent. Fontos tudnunk azonban, hogy a relaxáció, bár felfrissít, nem helyettesíti az alvást.
A relaxáció végén aztán nagyon lassan átmozgatjuk a végtagokat, nyújtózunk egy nagyot, és fokozatosan újra teljesen éber állapotba kerülünk.
Kis gyakorlással a relaxáció segítségével sokat javíthatunk életünk minőségén.

forrás: www.jogastudio.hu

www.hazipatika.com