Miként lehet rászoktatni magunkat a kreatív gondolkodásra, a többféle megoldás keresésére? Ennél a pontnál merül fel a játékos módszerek alkalmazásával történő fejlesztés, például ha mindennapi tárgyakat játékos folyamat keretében szokatlan kérdéseket feltéve vizsgálunk meg. Nézzünk erre egy példát, és vegyük számba, mi mindenre lehet használni a klasszikus (fába ágyazott grafitszálú) ceruzát azon túl, hogy írni-rajzolni lehet vele.

A legeltérőbb dolgokat művelhetjük a segítségével, és ezeket egymás után elemezve, valójában játszunk:

Ha a lányom a mini pónikkal játszik, lehet például akadály, amit át kell ugrani;

ha ő épp egy tündér, akkor ez lehet a varázspálcája;

a számítógép klaviatúráján kopoghatunk vele;

könyvjelzőnek használhatjuk;

magnókazettában a kiszaladt szalagot visszatekerhetjük vele;

a cédrusfa illatát demonstrálhatjuk, ha megdörzsöljük;

a benne lévő grafitszálat elektródaként alkalmazhatjuk;

pénzérme képét papírra másolhatjuk vele;

játékos pörgettyű száraként használhatjuk, ha egy közepes méretű, kilyukasztott kartontárcsát húzunk fel rá;

a fejbőrünket vakarhatjuk vele;

karmesteri pálcaként zenekart vezényelhetünk vele;

vonalzóként használhatjuk;

olvasáskor a sorok kijelölésére, követésére szolgálhat;

ajtón-ablakon kopogtathatunk vele;

asztalon ritmust adhatunk vele stb.

Ezekből a példákból láthatod, mennyi mindenre használhatjuk és használjuk is a ceruzát. A játékos vizsgálódás után már nem csodálkozunk a különös kérdésfeltevésen, és tapasztalni fogjuk a megszokottól eltérő gondolkodásmód hatását. Ez az ún. szokatlan használat.

Ki lehet próbálni ugyanezt a gyakorlatot például a gemkapocs, a tégla, a játékkártya, a szigetelőszalag, a lakáskulcs vagy éppen a keménytojás felvetésével, tehát mire használhatók még azonkívül, mint amire eredetileg szánták őket. Ha ezt végigjátszod, hozzászoksz az alternatívák végiggondolásához, hiszen egy valóságos probléma felmerülésekor is hasonló módon lehet számba venni a lehetséges megoldásokat. Így az is kiderül, hogy az életben mennyi minden nem jut eszünkbe az egyébként alkalmazható lehetőségek közül. Ha valaki ebben a szellemben kezd el gondolkodni, mindjárt új távlatok nyílnak meg a számára.

Erről eszembe jut egy kínai mondás: Hallom és elfelejtem; látom, akkor megjegyzem; csinálom és megértem. Vagy ahogy az angol mondja: Learning by doing. Végig kell járni ezt az utat, tehát csinálni kell, és így érthetővé válik a gyakorlatban mindaz, amiről eddig beszéltünk: a módszeres alternatívaelemzés.

Kreativitásra ösztönző feladatok:

Rajzolós:

- Készítsünk egy értelmes képet csupa 1-es jelekből

- Rajzoljuk le egyetlen (bármilyen) jellel a JÓt. (majd rosszat, szépet, okosat, …stb.)

- Színekkel és formákkal ábrázoljuk a következő fogalmakat: édes, keserű, sós, savanyú, meleg, hideg, langyos, stb…(nem elfogadható, ha a tulajdonsággal rendelkező dolgot rajzoljuk le!)

Elméleti

- Készítsünk feladványt: egy ismert közmondást, vagy szólást írjunk körül úgy, hogy mások számára kitalálható legyen .(pl. a valótlant állító atyafival gyorsabban teszik, mint sérült házőrzővel: Hamarabb utol érik a hazug embert, mint a sánta kutyát)